Zala Megye szakmai műhely – Bak

Zala Megye szakmai műhely – Bak

Cím: Közművelődési programok generálása helyi erőforrásokra építve, projektgenerálás és lebonyolítás
Esemény helyszíne: IKSZT Bak
Esemény időpontja: 2015. május 14

Vendégek fogadása, regisztráció, és az előadók bemutatása után kezdődtek az előadások és műhelymunkák.

Kovács István: „Szellemi kulturális örökség-alapú helyi fejlesztések az oszkói Hegypásztor Kör és a Pannon Helyi Termék Klaszter gyakorlatán keresztül”- címmel tartott előadást.

„Ma az emberek mindennek tudják az árát, de semminek nem ismerik az értékét.” (Oscar Wilde) idézettel kezdte. Mai trend: anyagi fejlődés mindenekelőtt     a belső, lelki és kulturális értékek háttérbe szorulnak, emiatt az értékalapú helyi kultúra is háttérbe szorul. Éppen ezért kiemelten fontos a szellemi kulturális örökségre alapozott fejlesztés és a helyi kulturális értékekre alapozott térségfejlesztés. Középpontban az emberi érték kell, hogy álljon.

 Minden térségben jelen vannak:

  • Tehetség
  • Képesség
  • Szakértelem és a szaktudás
  • Társadalmi szokások
  • Aktív közösségek

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO egyezmény tartalmazza:

  • Szóbeli hagyományok és kifejezési formák,
  • Eladóművészetek
  • Társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események
  • Természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok
  • Hagyományos kézművesség

megőrzésének fontosságát.

 

Szellemi kulturális örökség Nemzeti Jegyzék elemei:

1.)        A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége

2.)        Busójárás Mohácson - maszkos farsangvégi télűző szokás

3.)        A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya

4.)        Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc

5.)        Mezőtúri fazekasság

6.)        A magyar solymászat

7.)        A halasi csipkevarrás élő hagyománya

8.)        Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése

9.)        Pünkösdi templomdíszítés Mendén

10.)      Tikverőzés Mohán. Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás

11.)      Emmausz Bólyban. Húsvéthétfői népszokás

12.)      A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya

13.)      Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet

14.)      A kőszegi "Szőlő Jövés" ünnepe

15.)      Gyékényszövés Tápén

16.)      A szilvalekvár főzés szatmár-beregi hagyománya

17.)      Hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán

18.)      Csobánolás - bukovinai székely betlehemes játék

19.)      Az egri fertálymesterség élő hagyománya

20.)      A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya

21.)      Magyarszombatfai fazekasság

22.)      Selmeci diákhagyományok

 

Az előadás ezután a  Hegypásztor Kör történetével és tevékenységével folytatódott.

1985-ben megalakult a Hegypásztor Kör - érték és közösség egymásra talált.
Néprajzi táborokat tartottak, bevonva a helyi fiatalokat is.

„Nagyapám Háza” tábor hagyomány-őrzés céljából, egy hegyi pincét alakítottak át, szintén közösségi összefogással.

Helyi közösség építés 2000 év képeiből láttunk bemutatót, majd a Teleházról 2004. évben. Közösségi Házban indult a színjátszás, a néptánc, a daloskör, s megíródott a helyi újság.

A Zsúp a Hegyhát aranya”2002- zsúpkészítő műhely, helyi foglalkoztatási program, mely abból az ötletből indult, hogy valamit megtanulni és saját magunk által megcsinálni mindig olcsóbb, mint csináltatni. Azóta már meghívásra a csapat másoknak dolgozik.

Hegyháti Borbarát Kör 2004-ben alakult 10 település 40 szőlőtermelővel.

2010-ben „Tündér-kertünk Vas megye” címmel induló kezdeményezés keretében120 fa került elültetésre, gyümölcsoltó napokra várják a résztvevőket és ennek keretében Kárpát-medencei találkozó is megvalósult 2014-ben.

„Szőlőhegyek gazdagsága” programba 19 szőlőhegyet vontak be,500-700 hektár gondozatlan terület került így,komplex közösségi hasznosításra.

Erdei iskola és turisztikai programokat indítottak 2015-ben, melyekben 4-500 gyermek vett rész.

A Hegypásztor Kör partnerségével megvalósított CCC - helyi kulturális érték-alapú térségfejlesztés - projekt keretében javasolt folyamat

Cél, hogy a partnerrégiók azonosítsák, értékeljék fel és tőkésítsék az SZKÖ-t.

  • Térségi öntudat fejlődése
  • Térségi vonzerő növekedése:
  • Helyi lakosok számára
  • Idelátogató vendégek számára
  • Vállalkozók számára
  • Helyi kulturális értékek bekapcsolása a helyi gazdaság vérkeringésébe

A következő programokban sikerült részt venni:

  • Térségfejlesztési kezdeményezések, hálózati programok Pannon Helyi Termék Klaszter (2005) – menedzsment 2007-ig.
  • LEADER programok – térségi gesztor funkció 2004-2007 között
  • Foglalkoztatási Paktum létrehozása és működtetése a Hegyháton
  • Vas megyei Önkéntes Centrum – 2011-től
  • Vas Megyei civil Centrum – 2012-től
  • Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (közreműködés 2011-től)
  • Helyi Kezdeményezések Hálózati szintre emelése –
    A Pannon Helyi Termék Klaszter működése
     2005 – 2014

A kezdeti cél a hagyományőrzés, termékfejlesztéssel a piacra jutás segítése, valamint marketing hálózatépítés.

Mára elért eredmények:

o egységes arculat és saját védjegy kialakítása - 2006 arculati kézikönyv,

  • térségi specifikációk,
  • védett márkanév
  • csomagolástechnikai fejlesztések: fadobozok, kartondobozok, papírtáskák, címkék
  • minőségbiztosítási rendszer kidolgozása
  • klaszter által szervezett közös megjelenés és értékesítés -16 db egységes pavilon
  • díszdobozos ajándékcsomagok:
  • hátrányos helyzetűek által gyártott fadobozokban különböző termékkombinációk
  • üzleti-, céges- és magán ajándékozáshoz- katalógusból válaszható termékek
  • bemutató- és értékesítő polcozatok
  • 20 helyszínen, Vas és Zala megyében szállodák fürdőhelyek, éttermek ajándékboltjai
  • (Bük, Sárvár, Szentgotthárd)
  • helyi termék bolt Vasváron –
  • 2012-i előzetes piacfelmérés és próbagyártás,
  • technológia design- és csomagolásfejlesztés,népszerűsítés
  • „Tanít a mester”  egy éves képzéssorozat hátrányos helyzetű emberek számára
  • hobby képzés: nemezelés, fazekasság, mézeskalács készítés
  • leendő termék-előállítók felkészítő képzései (vállalkozási ismeretek, marketing, termékfejlesztés, stb.)

2015-ben tervezett fejlesztések:

  • közösségi gyümölcs-feldolgozó műhely kialakítása (aszalás, gyümölcslé-készítés, lekvár főzés)
  • cukrászműhely létrehozása, diabetikus termékkör kifejlesztése
  • közösségi kertek hálózata a Hegyháton
  • helyi termékek- és ökoturisztikai szolgáltatások népszerűsítését szolgáló kártyarendszer kifejlesztése („táj-kártya”)
  • negyedéves rendszerességgel megrendezésre kerülő termelői fórumok a tapasztalatok megosztásáért, a közös gondolkodásért, a tervezésért.

Ferencz Lászlóné, Terike, Ifjúsági kategóriában Beke Pál díjas előadónk, „Esély és lehetőség a közösség szolgálatára - kultúrával a közösségért - közösséggel a kultúráért!”  - címmel tartott előadást.

A kitüntető díjat azzal érdemelte ki, hogy megalakulása óta segíti a Gersekaráti Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat tevékenységét, valamint támogatja a településen élő fiatalok közösségeinek érdekérvényesítését.

Előadás a gersekaráti IKSZT történetével kezdődött:

1964-től működött, mint a helyi Művelődési ház -70-es évektől aktív közösségi élet zajlott benn (klubok, szakkörök, színjátszás, néptánc, előadások).

1980-as évek elején fejlesztés, többek között fűtés korszerűsítés zajlott.

1990-es évek közepére megtorpanás következett be, sőt 1997-ben az épületet be kellett zárni.

1999-ben sikerült  újra nyitni, ekkor kezdődött a közösségi élet újraszervezése. Terike is ekkor került oda, azóta segíti a közösség építését, működését. Folyamatos és tervszerű fejlesztés  zajlott, az infrastruktúra, a tárgyi eszköz beszerzése terén is. Emellett népművelő és könyvtáros került alkalmazása. Újra felelevenítették a régi hagyományokat:szüreti felvonulás, betlehemezés, májusfaállítás, valamint  újak lettek  bevezetve, pl. a falunap, az 2003-ban. Fellendült a civil élet, megalakult a Gersekarátért Baráti Kör (1999) és még további 7 civil szervezet kapcsolódott a település civil életébe.

Funkció bővülés következett ezután  a 2000-es évektől napjainkig. melynek folyamata: 
2002 Teleház

2004 Foglalkozási Információs Pont

2005  e Magyarország Pont

2006 Ifjúsági klub

2009 Turisztikai Információs Pont

2010 Civil Információs Pont

2012 Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér  

 

IKSZT beruházási pályázat-fejlődés és fejlesztés lehetőségével, új folyamatot indított el. 2009-ben a  Gersekarátért Baráti Körnek - Önkormányzati együttműködéssel- sikerült az IKSZT Címbirtokosság elnyerése. Szakmai terv készült: felújításra, bővítésre. majd még ezen az év  októberben megtörtént a beruházási pályázat benyújtása. A fejlesztés fő indokaiként szerepelt: a fiatalok közösségi terének bővítése (klub, iroda), a civil szervezetek számára hely biztosítása, a teleház működéséhez nagyobb hely biztosítása, a fűtéskorszerűsítés, valamint az akadálymentesítés szükségessége.2010 – 2011. beruházás évei voltak, majd 2012. márciusban elérkezett IKSZT birtokbavétele.

     

Felmerül a kérdés IKSZT hogyan tovább?

Épület önkormányzati tulajdon, tehát a fenntartás Önkormányzati és Gersekarát Baráti Kör közös erejével történik:

Önkormányzat biztosítja: - 1 fő főállású ifjúsági referens/népművelőt, 1 fő részmunkaidős könyvtárost, valamint a rezsi költségek nagy részét;

A GBK: 3 fő kulturális közfoglalkoztatottat, önkénteseket, „civilség”-et valamint a működési költségeket egészíti ki.

2012 – 2014 – IKSZT működési támogatást kapott.

TÁMOP – 3.2.3/B-12/1 pályázat benyújtása – megvalósítás: 2013. 07.01 – 2014.06.30. Elnyert összeg: 5 millió Ft.

Cél: IKSZT helyi társadalomba való szerves beágyazása, a népszerűsítés, meglévő programok, tevékenységek megerősítése, újak kezdeményezése, közösségek megerősítése – mennyiségi és minőségi fejlesztés.

Közművelődési programok:

Szakkörök

   1. Kézműves szakkör: gyermek és felnőtt

   2. Minimánia Makettépítő Kör

   3. Papír-alkotó és szabadidős szakkör

   4. Jump for Fun szakkör

   5. Kötélugró csoport

  1. Ifjúsági klub
  2. Idősek klubja – új közösség: Népdalkör

Hagyományőrző programok:

  1. Ádventi készülődés
  2. Falukarácsony
  3. Húsvét előtti készülődés

Makettes Alkotótábor

Könyvtári szolgáltatások népszerűsítése

Tájékoztató és ismeretterjesztési előadások

Meseolvasás, diavetítések

Író-olvasó találkozók

Internet használat népszerűsítése

Szavaló verseny

Élménybeszámolók

A projekt nagy lehetőség volt az IKSZT szolgáltatásainak és programkínálatának minőségi fejlesztésére. Hatással volt valamennyi érintettre, akár segítőként, akár kedvezményezettként vett részt benne. Tanulópéldaként is szolgált az IKSZT működtetői és segítői számára más TÁMOP-os pályázatok lebonyolítására.

GBK - Szakmai munka és működtetés koordinálása mellett kötelező és opcionális szolgáltatásokat lát el:

   - MNVH tájékoztatási pont

   - Ifjúsági szakmai programok

   - közművelődési programok

   - lakosság, vállalkozási infóhoz

   - könyvtári szolgáltatás

   - közösségi Internet hozzáférés

   - közösségfejlesztés

   - Állami Foglalkoztatási Szolgáltatások

   - egészségfejlesztési programok

   - Elektr. közigazgatási végpont

   - gyermekek (0-5 év) foglalkoztatása

2015 –től saját bevételek, önkormányzati támogatás: rendezvények szervezése, szakmai programok, pályázati források kihasználása.

„A kultúra közösséget épít – a közösség pedig erőt ad!”

 

Molnár Adél: A helyi közösségek szerepe a település fejlődésében-címmel tartott előadást.

A társadalmi kiscsoport főbb jellemzői:

1. a csoport két vagy több személyből áll,

2. a tagok egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek,

3. akik önmagukat minden más csoporttól megkülönböztető önálló egységként kezelik,

4. a tagokban bizonyos célok és érdekek közös megvalósításának tudata él,

5. a tagok kapcsolatban állnak egymással,

6. a célok megvalósítására együttesen törekednek,

7. az együttműködés során szabályok alakulnak ki a csoportban, amelyek minden egyes tagra és a csoportra vonatkozóan is meghatározzák a kötelezettségeket, jogokat, cselekvési formákat.

A közösségépítés szakaszai és ezek jellemzői:

  1. álközösség,
  2. káosz,
  3. kiüresedés,
  4. igazi közösség.

 Ezen szakaszok nem statikusak, egymástól szigorúan elkülönülők, hanem egymásba hajlók, bizonyos mértékig egyszerre vannak jelen az együttlét ideje során. Bár a végső cél az igazi közösség kialakítása, ez a szakasz sem egy statikus állapot, nem lehet mumifikálni, mint egyetlen élő szervezetet sem, mert ezen állapot fenntartása "karbantartást", gondoskodást igényel.

1.Álközösségjellemzői:udvariaskodás,felszínesbeszélgetés,konfliktusok (el)kerülése,színlelés,szerepjátszás,általánosítások,elvont és/vagy semmitmondó kijelentések, az egyéni különbözőségek figyelmen kívül hagyása.

2. káosz:  kiütköznek a különbözőségek -próbálkozások történnek ezek eltörlésére,jóindulatú, ám téves irányú erőfeszítések más(ok) megjavítására, meggyógyítására és/vagy megtérítésére

hangos, nem kreatív, nem eredményes alcsoportok formálódnak. "Csináljuk úgy, ahogyan én mondom"-jellegű szervezkedési próbálkozások. A csoport ellenáll a vezetésnek. Más(ok)ra való összpontosítás - "te,ők"-re mutató kijelentések elhangzása.

3.Kiüresedés: a választóvíz" elmélkedőbb, egyben a legkényesebb, legkritikusabb szakasz,az egyének sebezhetősége, nyíltsága, a kommunikációs gátaktól való kiüresedés ideje. Én-kijelentések megtétele. Sok csend, kockázatvállalás, mély odafigyelés, sok kis "halál" - elengedés, feladás jellemzi. Kiüresedés nélkül nincs hely a szellemnek. Mitől kell kiüresedni, megszabadulni? A saját magunkkal és a másokkal szemben táplált illetve a másoktól felénk jövő elvárásoktól, elő képzetektől, előítéletektől, ideológiáktól, teológiáktól és kész megoldásoktól. Megjavítási, meggyógyítási, megtérítési, tanácsadási indíttatásoktól, ellenőrzési hajlamtól,fájdalomtól, bánattól, személyes történetektől.

4.Az igazi közösség

Olyan, két vagy több fős csoport, melynek tagjai, függetlenül (szociális, hitbéli, képzettségbeli, etnikai, gazdasági, politikai, stb.) hátterük sokféleségétől, elfogadták és áthidalták különbözőségeiket, ezáltal lehetőségük nyílik őszinte és hatékony kommunikációra és arra, hogy együtt dolgozzanak olyan célokért, melyeket mindnyájuk közös hasznára érhetnek el."


Kör, társas kör:  

A hasonló érdeklődésű, foglalkozású, társadalmi helyzetű emberek önkéntesen alakult szabadidő s közösségei, amelyek közös szórakozásra, művelődésre szerveződnek. Elsősorban az együttlét motiválja a tagságot, amely kiegészülhet valamilyen konkrét érdeklődési körrel, amely mentén a programot szervezik. Összejöveteleiket szervezhetik rendszeresen, meghatározott napokon, de a társas körre jellemző lehet az alkalmi, ám szervezett találkozás, az eseményeken való megjelenés.

Közösségi rendezvények:

Közös jellemzőjük, meghatározó elemük az egyének, a helyi közösségek tagjainak aktív részvétele a rendezvényen (játszóház, kirándulás, ünnep, utcabál), gyakran a tervezésben és a megvalósításban is (falunap, népünnepély). Általában nagyobb tömeget mozgósítanak, a helyi társadalom jelentős ünnepi és szórakozási alkalmai.

 

A csoport jellemzői:

  • a tagok (egy vagy több) közös tulajdonsága
  • egység  érzése  (a  tagok  önmagukat  megkülönböztetett egységként szemlélik)
  • közös célok és érdekek

Funkcionáló csoport:

  • interakció, kölcsönös viszony, kölcsönhatás.
  • a  tagok  céljai  egymást  kölcsönösen  feltételezik; együttes tevékenység a cél érdekében

Szervezett csoport:

  • normarendszer
  • szabályok
  •  

A csoport kialakulása, fejlődése (Tuckman):

1. Alakulás  (forming) – ismerkedési  fázis  (egymás  és  a csoport előtt álló feladatok megismerése)

2. Viharzás  (storming) – képességek  és  ambíciók „kipuhatolása”; az egyéni különbségek felszínre kerülnek, a státuszokért és szerepekért folyó versengés jellemzi

3. Normázás  (norming) – építkezés,  egységes,  kohezív csoport  kialakítása  (közös  normák,  attitődök  és szerep meghatározások kialakulása,  elfogadása;  a konfliktusok megoldódnak)

4. Működés (performing) – kialakul a személyes kapcsolatok és  a  feladatmegosztás  szilárd  mintája  (a  valódi teljesítmény szakasza, de vissza lehet innen is lépni pl. új tag esetén).

 

A szükséges feltételek:

  • Személyi feltételek:    az animálásra, a csoport vezetésére felkért vagy megbízott személy, aki  rendelkezik az adott területre vonatkozó kompetenciával, alkalmas a közösség vezetésére, animálására a művelődő közösséggel kapcsolatot tartó közművelődési szakember.Ismeri a művelődő közösségekre vonatkozó jogszabályi előírásokat, szakmai eljárásokat.
  • Tárgyi feltételek: helyiség, amely alkalmas az adott típusú közösség tevékenységének végzésére felszerelések, eszközök, amelyekkel a művelődő közösségek jellegének megfelelő munkavégzés feltételei biztosíthatók.

 

Kulturális stratégia 2006-2020:

Minél többen vegyenek részt szűkebb-tágabb közösségük életének alakításában. Aki kertészkedni tud, tegyen a környezeti kultúráért, aki írni tud vagy ért a számítógépekhez, a helyi információáramlást segítse elő, aki szervezni tud, ezt a képességét kamatoztassa a közösség érdekében. A high tech-hez értő fiatal segítse a hasonló érdeklődésű idősebbeket, a low-tech-hez értő idősebb tanítsa a kézművesség iránt érdeklődő fiatalabbakat. Az intergenerációs és interkulturális párbeszéd, a közös cselekvés erősíti a közösségeket. Ha az egyének érzik, hogy fontosak, hogy hasznosak, hogy szükség van rájuk, akkor nő önbecsülésük, javul a testi és lelki egészségük, egész életminőségük.

 

Garamvölgyi György: A személyiség erősségjegyeinek felhasználása a közösségépítésben témakörben beszélt és készségesen válaszolt a kíváncsi kérdésekre.

A kisbaba kortól, a személyiségre ható környezeti, azaz tárgyi, személyi feltételek megteremtéséről, a kisgyermekeket, majd serdülőket érő hatásokról. Mesélt a saját szakmai tapasztalatairól az ifjúság körében. Hozott magával egy tesztet, külön gyermekek és felnőttek részére, melynek kitöltése által megtudhattuk, hogy melyek a legszemélyesebb erősségeink az alábbi témakörökben: bölcsesség és tudás, bátorság, emberség és szeretet, igazságosság, mértékletesség transzcendencia. Ennek kitöltése után beszélgettünk ezekről a dolgokról, a saját magunk által tapasztalt, kiemeltem pozitív tapasztalatokról, fejleményekről.

Letölthető előadások: bak A helyi kzssgek szerepe a telepls fejldsben , bak-promen , bak_ferenczl

Kapcsolódó cikk.                                   

Bak, 2015. május 16.

 Papp Ildikó

Nemzeti Művelődési Intézet

Zala Megyei Iroda