Helyi gazdaságfejlesztés - szakmai műhely Murakeresztúron

Helyi gazdaságfejlesztés - szakmai műhely Murakeresztúron

A TÁMOP-3.2.3./B-12/1C-2013-0001 - Többcélú közösségi terek fejlesztése projekt keretében, a Lokális társadalomfejlesztés – helyi gazdaságfejlesztés, közösségi folyamatok koordinációja / közösségfejlesztés című szakmai műhely a murakeresztúri IKSZT-ben 2014.11.27-én valósult meg. A műhelymunkán részt vett a baki, a becsehelyi, a söjtöri, a molnári, a sormási, a szepetneki és a házigazda murakeresztúri IKSZT kollektívája.

A Többcélú közösségi terek fejlesztése projektet Kiss Gábor Boldizsár szakmai vezető mutatta be a résztvevőknek. Szólt a projekt átfogó céljairól, mely a többfunkciós közművelődési intézmények (IKSZT, Agorák) szolgáltatásainak közösségi alapú fejlesztése. Ezen intézmények társadalomba történő beágyazódását elősegítő programok, közművelődési, könyvtári szolgáltatások fejlesztése valósul meg a program keretében. A Nemzeti Művelődési Intézet háttértámogatást biztosít ahhoz, hogy partner szervezetei a helyi társadalom megújulásának, a vidék kulturális fejlődésének motorjai és központjai legyenek.

 

Az első műhelymunka előadója Mihovics Zoltán: Hátrányból előnyt! - a gazdaságfejlesztés lehetséges útjai a vidéki kistelepüléseken című előadásában a következőkről beszélt: Kinek a feladata a gazdaságfejlesztés? - tette fel a kérdést Zoltán. Közös feladat, melynek első lépcsőjeként meg kell határoznunk célunkat. A cél eléréséhez tisztában kell lenni a saját helyzetünkkel. Erre bevált módszer a SWOT analízis. Ennek keretében meghatározzuk az erősségünket, hogy erős alapokra építkezzünk. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! hangzott a felhívás. Majd nézzük az IKSZT-k szerepét, lehetőségeit. Ami nem pénz kérdése: Közösség építés, összefogás erősítése kapcsolatok építése, jó példák bemutatása, források felkutatása, információhoz való hozzáférés elősegítése. Ami pénz kérdése: rendezvények szervezése beruházások generálása, pályázatok önrésze. A külső forrás nem megoldás, hanem lehetőség!

A jó példák boncolgatása - Alsómocsolád (Baranya - Falumegújítási díj 2010), Cserdi (Baranya), Csemő (Pest), Kazár (Nógrád), Nagypáli (Zala), Valkonya (Zala) - gondolatébresztőként szolgált a műhelymunka további szakaszához.

 

A második műhelymunka előadója Cserti Csilla, a Községből közösség! - avagy a lokális összefogás építő ereje című előadásában a következőkről beszélt: Egy község hosszú távon nem képes fejlődésre az igazi közösség megléte nélkül. A közösséget az emberek összetartozása és együttműködése alakítja, formálja. A helyi közösség létezését az amerikai szociológus gondolataival szemléltette. Robert L. Warren szerint öt funkció megléte szükséges: szocializáció, gazdasági boldogulás, társasági és társadalmi élet, biztonság, egymás segítése. Miért fontos, hogy a község közösség legyen? - tette fel a kérdést Csilla.
A kérdés megválaszolásához segítségül hívta Csányi Vilmos (2005) gondolatait, miszerint „A közösség sokfejű, százkezű. tevékeny, mindenre figyelő biológiai és kulturális konstrukció.” Egy közösség látja a közös problémákat, közös célokat alkot és döntéseket hoz, valamint a feladatokat megoldják. Kiemelte az előadó, hogy a közösség nem külső segítségre vár! A fejlődést nem lehet megrendelni - fogalmazott. Reflektorfényben a közösségfejlesztés, hallhattuk az előadótól. Csilla javasolta az IKSZT-s kollégáknak, hogy figyeljenek a belső (erő) források felszínre hozására valamint legyenek nyitottak a külső források befogadására.

A közösségfejlesztés lépései: 1) érintettek felkeresése, bevonása 2) problémák feltárása, és közösségi konzultáció 3) cselekvési tervek kidolgozása 4) közösségi cselekvés 5) közös értékelés.

A bemutatott gyakorlati példákat részletekig megbeszélték a kollégák.

Herencsény – budapesti családok a helyiek bevonásával ökológiai gazdaságot alakítottak ki.

Hernádszentandrás – biogazdálkodás kialakítása az egész faluban

Markóc – önrendelkezés megvalósítása

Murakeresztúr – Böllér fesztivál, az IKSZT területének folyamatos fejlesztése, bővítése pl.: röplabda pálya, korcsolya pálya, bioaszaló, birkatartás, stb.

Valkonya – Lúdvérc fesztivál

Surd – Március 15. ünnepség

A műhelymunkában az előadások anyagára alapozva dolgoztak a résztvevők.

 

A házigazda IKSZT bemutatkozását nagy érdeklődés előzte meg. Polgár Róbert Atya a Murakeresztúri Egyházközség szerepvállalását a helyi vidékfejlesztésben a következő ellenpéldával szemléltette: „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember.  Név szerint: Mindenki, Valaki, Senki és Bárki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, amit sürgősen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, viszont Senki nem csinálta meg. Valaki nagyon megdühödött emiatt, mivel ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett az, akit Mindenki okolt, mert Senki nem csinálta meg, amit Bárki megtehetett volna...” 

Az Atya részletesen bemutatta az IKSZT tevékenységét, majd zárta gondolatait: Csak egyféleképpen érhetünk el sikert: ha mindent beleadunk. Nem akkor van véged, ha legyőznek; akkor van véged, ha feladod. „Olyan embereket vonzunk, amilyenek mi magunk vagyunk, és nem pedig olyanokat, amilyeneket szeretnénk” (John C. Maxwell)

A szakmai műhelymunka egyik gyakorlati eleme a zakuszka készítés volt. Az eredetileg örmény étel, a zakuszka, moldovai közvetítéssel került Erdélybe, és vált meghatározó ételévé az ott élőknek. A nyár végi zöldségekből készített krémnek rengeteg változata ismert és felhasználása is igen sokrétű. A program házigazdája Polgár Róbert Atya Erdélyből származik, az Ő irányításával mindenki nekilátott a hagyma kockázásához, a sült paprika, paradicsom és padlizsán hámozásához és darálásához. A közös munka közben a szakmai beszélgetés tovább folyt a MNVH munkatársa Kiss László Tibor miközben szorgalmasan dolgozott, friss információkat osztott meg a résztvevőkkel. A Vidékfejlesztési Program beavatkozásai a kormányzati tervek szerint szorosan kapcsolódnak a többi Operatív Program intézkedéseihez, a vidékfejlesztés szempontját érvényesítve azokkal szinergiában valósulnak meg, mind a központi intézkedéseket, mind a helyi és térségi programokat tekintve. A családias hangulatú közösséget a fiatal gazdákkal kapcsolatos kérdések érdekelték a legjobban. Megtudhattuk, hogy a pályázat benyújtásának idején 40 éves vagy fiatalabb, első ízben indít önálló vállalkozást (vállalkozás vezetője), szakirányú végzettség. Induló támogatás (átalány: 40 000 EURO - min. két részletben). 

Az első Zala megyei szakmai műhely tartalmas és a célcsoport épülését szolgáló nap volt.

Hátrányból előnyt letölthető előadás: hatranybol_elonyt_murakeresztur
MNVH szerepe a gazdaságfejlesztésben letölthető előadás: mnvhMurakeresztr 2014. november 27.
Murakerezstúri IKSZT letölthető előadás : Murakeresztr IKSZT prezentci 04.17.

Letölthető meghívó: meghivo_2020_zala_murakeresztur_szakmai muhely_20141127_1

Képgaléria:




A program a TÁMOP-3.2.3./B-12/1C-2013-0001 - Többcélú közösségi terek fejlesztése program keretében valósult meg.